SZIM Kecskeméti Gyára

A kezdetek (1962. július 1.)

A vidéki ipartelepítés hajnalán született meg a döntés: a tizenkét évvel azelőtt megyeszékhellyé vált Kecskemétre kerül a Pneumatikus és Hidraulikus Gépelemek Gyárának egyik telephelye. 1962. július 1-jén egy hajdani honvédségi laktanya – ma a GAMF – területén 72 fős létszámmal indult meg a termelés; a dolgozókat helyből toborozták, ám például a főmérnököt a fővárosból helyezték ide. Kezdetben bányászati és építőipari légkalapácsokat, illetve hidraulikus munkahengereket gyártottak.

Új gyár a Szegedi úton

A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1964-ben jóváhagyta a Szegedi úti új gyár 102 millió forintos beruházási tervét, a kivitelezést 1967 májusában kezdte és 1970-ben fejezte be a BÁÉV. Nem sokkal az avatás után a gyárat a Szerszámgépipari Művekhez csatolták; majd 1972-ben a SZIM – a Knorr-Bremsével kötött licencmegállapodás alapján – megkezdte a fékszerelvények gyártását. Mindez a központi járműprogramba való bekapcsolódást jelentette: a fő vevő az Ikarus és a Rába, a Csepel Autógyár, a Budamobil és a Hódgép volt. A fénykorában évente több mint tízezer autóbusz készült Magyarországon. A hidraulikus gépek gyártása megszűnt, a szerszámgépgyártás azonban tovább fejlődött. A kecskeméti gyár szerencsésnek mondhatta magát. A Knorr-együttműködésbe bonyolult szerelvények gyártásával kapcsolódhatott be, ez pedig jótékonyan hatott a vállalat egészére: egyrészt folyamatosan fejlesztették, hogy eleget tehessen a kiszámíthatóan növekvő Ikarus-igényeknek, másrészt a termék is állandóan korszerűsödött. 1973-ban a gyárban befejeződött egy forgácsolástechnikai rekonstrukció, melynek révén automata és félautomata célgépek jelentek meg a termelésben.

Felépül a Fékszerelde

A Knorr-licenc alapján gyártott légfékszerelvények végátvételét automatizálással korszerűsítették. 1979-re az igények annyira megnőttek, hogy szükségessé vált a II. üzemcsarnok – itt kapott helyet a fékszerelde is – felépítése. Az 1980-as évek közepére a SZIM kecskeméti gyárát az iparág legjobbjai között emlegették. Méltán, hiszen a szerszámgépgyártó szegmensben – olasz licenc alapján – hozzákezdtek az elektronikus revolverfej gyártásához. Jellemző, hogy a III. üzemcsarnok – itt készült az NC és CNC vezérlésű szerszámgépek nélkülözhetetlen eleme, a golyósorsó – eleve úgy épült meg, hogy működött benne a légkondicionálás, ami abban az időben szinte teljesen ismeretlen volt másutt. 1987-re teljes technológiai rekonstrukciót hajtottak végre a fékgyártásban is – ennek keretében CNC-vezérlésű szerszámgépeket állítottak munkába. A SZIM kecskeméti gyára számos vonatkozásban kiemelkedett az ipar többi vállalata közül. Kiterjedt és kitűnő képzés folyt itt, modern gépeken – a SZIM-nél tanult esztergályosokért máig versengenek. Érdemes megjegyezni azt is, hogy bíztak a fiatalokban: nem számított ritkaságnak, hogy egy friss diplomás 30 éves korára már osztályvezető lett.

1989: Megalakul a vegyesvállalat

Azt, hogy a SZIM és a Knorr-Bremse vegyesvállalatot hozzon létre, a kecskeméti gyár vezetői vetették föl, és az ő javaslataik alapján kezdődtek meg a tárgyalások. 1989. november 24-én írták alá a Knorr-Bremse, SZIM és Társa Járműtechnika Kft. alapító okiratait; a harmadik tulajdonos – 5% részesedéssel – a vállalat termékeit exportáló vállalat, a Mogürt volt. A 240 milliós törzstőkével létrehozott társaság az első időkben bérelte a kecskeméti ingatlant. 1992 júliusáig tartott a joint-venture időszak: ekkor a Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH (München) kivásárolta a két magyar tulajdonost és tulajdonosa lett az ingatlannak is. A kecskeméti gyár pozíciója a Knorr-csoporton belül folyamatosan változott: erősödött. A társaság ma a pneumatikus fék-, felfüggesztési és segédrendszerek gyártó- és fejlesztési – központja. Ám idáig hosszú út vezetett.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Knorr-Bremse-f%C3%A9krendszerek

 Hozzászólások:

• Attila Lorincz, Katalin Német, Dénes Demeter és további 4 ember kedveli ezt.
• 

   

  Viktor Tóth Hát ez olyan WIKIPÉDIÁS pontosságú.A valóság kissé bonyolultabb ennél. Még vannak azok ,akik ezt az időszakot megélték. Nem szólnátok hozzá.Pedig rengeteg tanúsága van, lenne.

  június 26., 19:47 · Tetszik · 1
• 

   

  Szórád Péter Érdemes lenne átbeszélni.

  június 26., 20:12 · Tetszik
• 

   

  Viktor Tóth Én őshonos SZIM-s vagyok.Mert az Esztergomi Szerszámgépgyárban dolgoztam már akkor, amikor a 6 szerszámgépgyártó gyárat nagyvállalattá kreálták.Önént és dalolva ment, de később megszoktuk.

  június 27., 0:14 · Mégsem tetszik · 1
• 

   

  Viktor Tóth '971.május végén voltam itt egy hét végén a gyárban Kuti Lajos vezérigazgatóval.Az ő rábeszélésére és egyéb okok miatt(lakás pl.) szegődtem Kecskemétre.Döntésemet segítendő minden akkor olvasható anyagot megkaptam és atlán még meg is vannak a pincémben...Bővebben

  június 27., 0:23 · Mégsem tetszik · 2
• 

   

  Viktor Tóth A másik Jakab Mátyás, aki eladta agyárat, amit hosszú ideig a SZIM lenézett és nem kezeelt megfelelően.

  június 27., 0:24 · Mégsem tetszik · 2
• 

   

  Dömötör Tibor Amikor a Külső-Szegedi úton befejeződött az építkezés akkor az egység még a Szerszám-és Gépelemgyárak egyik, - kecskeméti - része volt Gyárként. (A tröszt tagjai akkor: a Magyar Acél Angyalföldön a Vezérigazgatósággal, a Gépelemgyár Újpesten, a FORSZ ...Bővebben

  június 27., 9:04 · Tetszik · 1

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat